Egy beszélgetés alkalmával futottam bele ebbe a mondatba.
„Az emberek nem csinálnak kitartóan egy dolgot, és én sem.”
A válaszom a következő volt erre:

„ Szerintem igenis tudnak csinálni egy dolgot, amiben fejlődést tapasztalnak és vannak céljaik. Én úgy gondolom, hogy aki csapongó́ még nem tapasztalt ilyet meg és sajnos még nem látja a teljes képet a mozgásról, arról, hogy ő mit is tud elérni bizonyos dolgokban.

Ami nem az ő hibája, de mindenképp itt jön egy szakember a képbe, aki ezt meg tudja annak az illetőnek mutatni, eredményekhez vezetni őt.

Az nem baj, ha sok sportot szeretsz és élvezel csinálni. Az szuper dolog.
Azt az egyensúlyt kell megtalálni, hogy ezeket együtt bármikor tudod végezni nem csak időszakosan.

És azt kell realizálni, hogy mi az, ami a te életmódod szolgálja, mi az, ami elengedhetetlen ezekhez a sportokhoz, a hosszútávú́, fájdalommentes mozgáshoz. Azért lenne fontos ezt egyben látni, hogy egy héten 1-2 olyan mozgás, amiben erőfejlesztés történik és olyan egyéni preferenciakra való gyakorlat végzés, ami, támogatja az ülő életmódból adódó fájdalmakat, vagy kompenzálásokat, és mellette olyan sport is elférjen, amit ha időszakosan váltogatva is (tél-nyár), de azért űzöl mert szereted és kikapcsol, együtt történjen és folyamatosan, mert így lehet ezekkel bármilyen eredményt is elérni.
Ekkor fogod úgy érezni végre, hogy uhh basszus igen erre szükségem van.”

Szeretném, ha úgy közelítenéd meg a sportot, mint feltöltődés, stresszkezelés, a te hosszútávú egészségedhez megoldás, örömforrás, kellemes időtöltés, amivel teszel a testedért és az elméd épségéért.
Hogy 30-40 évesen ne okozzon fájdalmat lépcsőzni, sétálni, ne kelljen azon elgondolkodni, hogy milyen sportot próbálhatsz ki vagy űzhetsz, mit bírsz, mert 2 perc után kifulladsz, és nem kapsz levegőt.
Á.